Ju-Jitsu néven bejegyzett és elismert sportág a jitsu (helyesen jutsu, de ez más kérdés), mely jóváhagyást a
GAISF (Sportágak Nemzetközi Szövetsége) jegyez. Egyrészt számos kritériumnak kell megf
elelni, ahhoz, hogy egy sport sportággá válhasson (pl.: több kontinensen, megadott évek aranyában kell dokumentált versenyeket rendezni), de ezek egy része felesleges adminisztrációnak tűnhe
t. Ha azonban jobban átgondoljuk, akkor a jól dokumentált események és az ezek mögött húzódó erőfeszítések adják a hitelességet az adott szervezetnek, s nem mellesleg ez az egyetlen út az olimpiai családba való bekerüléshez.
A jitsu útja nagyon jól mutatja ezt, hiszen már számos multi-sport eseményen ott van a sportág (pl.: World Games, World Combat Games, World Martial Arts Mastership stb), amivel újabb és újabb kapuk nyílnak meg a versenyzők előtt. Elég arra gondolni, hogy 2020-ban a FISU (Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség) ismerte el a sportág nemzetközi szervezetét (JJIF), mellyel lehetőség nyílik arra, hogy FISU formátumú Ju-Jitsu Egyetemi Világbajnokságot rendezzen a JJIF. Ez megint egy újabb lehetőség a versenyzőknek és a sportágnak, hogy megmutassa magát.
Az olimpiai akkreditációnak számos elvi kritériuma van és itt vetődik fel, hogy ennek meg mi az értelme? Talán nem is kell magyarázni, hogy a doppingellenes tevékenység az egyik kiemelt terület a sportok értékeinek közvetítése kapcsán. De elég arra gondolnunk, hogy a sporton keresztül számos jótékony e
seményt lehet támogatni, vagy egy valamilyen szempontból hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő társadalmi csoport problémáira lehet felhívni a figyelmet. A sztársportolók ikonok, a velük való találkozás vagy a puszta jelenlétük egy eseményen akár (devizában is kifejezhető) milliókat is megmozgat. Amerikában nagy hagyományai vannak az ilyen jellegű karitatív tevékenységeknek, melyek során kosarasok, amerikai focisták, jégkorongozók vagy baseball játékosok mennek el például beteg gyerekekhez a helyi kórházakba. Nyilván a játékosoknak és a csapatoknak is fontos azt mutatni, hogy mennyit tesznek az adott közösségért, illetve azt is tudjuk, hogy a főként alapítványokon keresztül folytatott karitatív tevékenységeknek adó spóroló vonzata is van, de összességében még is csak a sportok szenzitivitás
át mutatja a társadalmi problémákra, s emellett nagyon fontos az üzenet, amit közvetítenek.
A fentiekből logikusan következik, hogy a jitsunak is szüksége van ilyen üzenetekre, programokra, amiket a sportág jótékony hatásaként lehet kommunikálni. Több internetes híradás is megírta, hogy az Egyesült Arab Emirátusok jitsu szervezte együttműködési megállapodást között az izraeli jitsu szövetséggel. Közös edzőtáborok, válogatott keretedzések, oktatások stb.
Nem kell részletezni, hogy egyes arab országok és Izrael között számos ponton ellentétek feszülnek, de tavaly amerikai közvetítéssel felvette a diplomáciai kapcsolatokat a fent említett két ország. Új gazdasági és kulturális kapcsolatok előtt nyílt meg az út, aminek egyik első fecskéje a mostani megállapodás. Az üzenet egyértelmű:: a jitsu összehozza az embereket még azokat is, akik korábban ellenségesen viszonyultak egymáshoz.
Nem csak azért fontosak ezek a programok, mert jó szalagcímeket lehet belőlük írni, hanem mert a sportághoz lehet őket kötni, ami a sportág nívóját emeli. Nemrég csatlakozott például a JJIF egy etiópiai programhoz, melynek keretében fákat ültettek az ország fővárosában: https://www.daimler.com/sustainability/faces-of-sustainability/tsegaye-degineh.html..
Ezek miatt is kell, hogy a jitsura (egyre inkább) sportágként tekintsünk, ezt a minőségét (is) erősítsük. Ez nem jelenti azt, hogy egy versenye
ket szervező sportvállalkozás kevesebbet ér a társadalmi felelősségvállalás terén, de jellegéből fakadóan kisebb a mozgástere és a kevesebb a lehetősége, illetve nem utolsó sorban a tevékenysége 'brandhez' kötődik nem feltétlenül a sportághoz. Mindazonáltal nem valószínű, hogy a jitsu sport hozza el a világbékét, de az emberekre gyakorolt jótékony hatása még számos új, eddig nem látott erőforrást, értéket fog a felszínre hozni!