Mivel is lehet motiválni 6-7 éveseket? Hogy lehet egyáltalán rendet tartani? Képes-e ez a korosztály a tartós figyelemre? Ha gyerekekkel foglalkozol, akkor pár dolog biztos:
hiába készülsz, bármi megtörténhet és ha nem tudsz rögtönözni véged;
ha nem vagy következetes, akkor véged;
ha sokat engedsz, akkor véged;
ha telihold van, akkor véged;
ha túl sok a játék, akkor véged;
és persze megszereted a gyerekeket, azaz véged! :)
Mikor gyerekkel edzel, újra gyerek leszel. Szeretem velük labdás játékokat, szeretek bekapcsolódni a halászos játékba, szeretem jutalmazni, dicsérni őket, még akkor is ha fegyelmezetlenek. Meglátásom szerint nincs rossz gyerek, csak nehezen fenntartható figyelem.
Az 5-7 évesek mindent magukon keresztül látnak: "Én jól csináltam, Ő nem!" "Én akarom megmutatni!" és a sláger az edzés végén: "Én jó voltam?" Az, hogy még nem értik a lelkiismeret fogalmát nem azt jelenti, hogy gonoszak, vagy rosszak. Sok ki egyéniség egyetlen céllal: az adott helyen, az adott körülmények között, az adott eszközökkel a legtöbbet játszani. Az óvodában megtanulják, hogy a játékok között van szünet, míg az iskolában rájönnek, hogy nem csak játék van és közben folyamatosan tesztelnek, feszegetik a határokat.
Értsd!! Mindig tesztelnek:
"Kezdjünk egyből játékkal! Labdásat!"
"Nem! Előbb, bemelegítünk, erősítünk és utána fogunk egyet játszani!"
"Jó, de most már játszunk?"
Sokszor jobban lefáraszt egy gyerekedzés, mint 1 óra erőnlét és látszólag nem sokat haladsz a gyerekekkel. Karácsony előtt tartottunk egy nyílt edzést, ahová beülhettek a szülők és megnézhették, hogy pár hónap alatt mit tanultak a gyerekek. Elképesztő volt a hatás. A szülőknél jobban csak én voltam meglepve, hogy mennyit fejlődtek, mennyivel több fekvőt tudnak megcsinálni, hogy mennyit javult a mozgáskoordinációjuk, a motoros készségeik stb.
Az igazság az, hogy baromi nehéz jól fegyelmezni! Eleinte nem is ment, aztán jöttek a szabályok és azok következetes betartása, illetve a titkos fegyver: a hangemelés. A teremből való kiküldés nem volt hatékony, inkább csak fenyegetni lehetett vele. Idővel pedig rájössz, hogy komolyan, gyerekeket próbálsz zsarolni? A hangemelés célravezetőbb. Gyerekként emlékszem, hogy sok kioktatását, ordítást és hegyi beszédet kaptunk edzésen vagy iskolában, de nem ért semmit. A gyerekekben az kondicionálódik, hogy ha vége van mehet tovább minden. Amikor felemelem a hangom mindig megkérdezem:
- Az oviban, iskolában is szoktak veletek kiabálni?
- Naná! - jön a válasz.
- És azt jó hallgatni?
- Neeem!
- Akkor mi lenne, ha itt nem kellene kiabálni és elég ha csak rátok szólók, ha valami nincs rendben!
Ez működik, megértik, de a büntetés vagy rászólás helyett a leghatékonyabb eszköz a motiváció. Van aki a keménységben hisz, van aki szerint nála soha sincs gond a gyerekekkel és van, aki eleve nem foglalkozik gyerekekkel. Az ötlet nem saját, ellestem, de így született meg a matrica motiváció intézménye. Kétkedtem, de bevált. A fiúk autósat, dinósat a lányok unikornisosat kaphatnak. Van, aki már automatikusan seizaban várja a kezdést, de a többségnek elég csak annyit mondani az edzés alatt, hogy matrica és rögtön észbe kapnak.
Azt hihetnénk, hogy a 21. században már beáldozott a matricáknak, de nem! Matricából sosem elég! Az edzés végén a jutalom kiosztás húzással történik. Nem jó taktika, ha kiteríted, mert nehéz lesz választani és figyeljünk oda a minőségre is!
A matricák nyomán érdekeltté tesszük a gyerekeket, hogy a feladatra koncentráljanak, kevesebb idő megy el fegyelmezésre és kevesebb a negatív inger. A legfontosabb szabály itt is a következetesség, hogy mindig tudja a gyerek, hogy mit várna el tőle és ha azt teljesíti, akkor nem marad el a jutalom.